Németországban ugyanúgy van, mint Magyarországon, azaz egyszerre lehet egyéni képviselőre szavazni és mellette még egy pártra voksolni. Az így kapott szavazatok alapján jutnak be az egyéni képviselők és pártok az ottani parlamentbe, a Bundestagba. A Bundestag összetétele a választók akaratát tükrözi, hiszen minden más szisztéma ott (is) alkotmányellenes lenne. Magyarul ha egy pártra nagyjából a választók tíz százaléka szavazott, akkor a képviselők számának a Bundestagban is nagyjából tíz százalékot kell kitennie - se sokkal többet, se sokkal kevesebbet. Általánosságban ez (is) a demokrácia alapja.

Nézzük meg a mandatsrechner.de oldalt, ahol a pártokra adott szavazatok alapján a Bundestag összetételét számolhatjuk ki. Hogyan nézne ki a Bundestag, ha a magyar választási eredményekkel helyettesítjük az ottani szavazatokat? CDU = Fidesz, SPD = MSZP, Grüne = LMP, AfD=Jobbik, Linke=DK - a százalékokat bal oldalt beílleszthetjük és már meg is van az eredmény: 688 képviselő lenne a Bundestagban, ebből 362 Fideszes.



A magyar viszonyokhoz - az itteni képviselők számához - igazodva ha harmadoljuk a kapott számokat, így fest a végeredmény:

Fidesz    121    (53 %)    
Jobbik    48    (21 %)            
MSZP    30    (13 %)
LMP      17    (7 %)    
DK         14    (6 %)        
              230                                
               
A zárójelben a számok mutatják, hogy az ottani - alkotmányos és demokratikus - választási rendszer nagyjából tükrözi a választók akaratát (az általuk leadott voksok arányát), amit a magyar - alkotmányellenes - választási törvény nem valósít meg.

- De most a magyar parlamentben 199-en vannak, akkor hogy nézne ki eszerint?

Igy nézne ki a magyar országyűlés a mostani választások után egy alkotmányos választási rendszer szerint:

Fidesz    105 (a fidesznek most 29-cel több képviselője van!)
Jobbik      40 (a jobbiknak 15-tel kevesebb képviselője van)
MSZP      26 (az MSZP-nek 6-tal kevesebb képviselője van)
LMP        14 (az LMP-nek 6-tal kevesebb képviselője van)
DK          11 (a DK-nak  2-vel kevesebb képviselője van)
Ehhez jön még 3 képviselő (Független, Együtt, MNOÖ)
=           199

- Akkor ez így csalás? Miért nem tesz ez ellen valaki valamit?

Igen, ez így csalás, amit törvénybe foglaltak, de az alkotmánybíróságnak a hatályköre lehetővé tenné, hogy ezen korrigáljanak. A legtöbb választó, újságíró, tévés személyiség tökhülye, nem értik igazából, hogy miről van szó és nem látják át, hogy mekkora alkotmányellenes csalás alapján számolják ki az országgyűlés összetételét a választói társadalom kinyilvánított akaratát eltorzítva. Az ellenzék egy része korrupt, más része pedig elvan a zavarosban, miért is tenne akármit, amivel magára haragítaná a hatalmon lévőket?

Egyébként nyugodtan meg lehet kérdezni több alkotmányjogászt. Mivel független, objektív véleményekre voltam kíváncsi, ezért én hat német jogásznak tettem fel a kérdést a magyar választások eredményeit és az adott országgyűlés összetételét tükrözve. Mind a hatan arra az eredményre jutottak, hogy egy ilyen választási rendszer alkotmányellenes, vagy ahogy náluk mondják, a "Grundgesetz"-be ütközne.

Nézzük meg közelebbről a 2018-as országgyűlési választások végeredményét:

Fidesz       48,90 %
Jobbik        19,34 %
MSZP        12,25 %
LMP             6,88 %
DK               5,54 %

Szóval a Fidesz nyert, de nem kapta meg a szavazatok többségét, ahhoz hiányzott még többezer voks.

- Ez az eredmény mit jelent konkrétan, hányan fogják képviselni a pártoktól a szavazókat a parlamentben?

Fidesz       48,90 %    134 képviselő
Jobbik        19,34 %    25 képviselő    
MSZP        12,25 %    20 képviselő
LMP           6,88 %     8 képviselő
DK              5,54 %     9 képviselő
Független, Együtt, MNOÖ - 3 képviselő, összesen 199 képviselő.

- Hogy mi!? A Fidesz 134 képviseljője az több, mint a parlamenti kétharmad, holott a párt még az összes szavazat felét sem kapta meg!

Ez bizony így van (mosolyog magában minden szimpatizánsa a Fidesznek, ezt jól kitaláltuk!). Nézzük csak:

Fidesz      48,90 %  134    67,34 %    túlreprezentált: 18,44 %
Jobbik      19,34 %    25   12,56 %    alulreprenentált: 6,78 %
MSZP        12,25 %  20  10,05 %    alulreprezentált: 2,2 %
LMP          6,88 %      8     4,02 %    alulreprezentált: 2,86 %
DK             5,54 %    9    4,52 %    alulreprezentált: 1,02 %

Kisebb pártokra leadott szavaztok: 7,08 %

A Fidesz szavazati tömbje majdnem húsz százalékkal több, mint a társadalom azon csoportja, amely ténylegesen azt szeretné, hogy a Fidesz képviselje az érdekeiket a parlamentben és a leadott voksok alapján indokolt lenne.

- De ez hogy lehet? A Fideszre a választók 48,90 %-a szavazott, mégis a Fidesz kétharmados - 67,34 %-os - szavazati joggal rendelkeznek a parlamentben. Ez szabályos?

Nem, ez alkotmányellenes. Az Alaptörvényben benne van ugyanis, hogy Magyarország demokratikus jogállam, azaz minden állampolgárnak egy szavazata van és minden szavazat ugyanazzal a súllyal bír. Lefordítva ez azt is jelenti, hogy ha mondjuk a választók tíz százaléka azt szeretné, hogy a Kockás Párt képviselje az érdekeiket és a választásokon a Kockás Párt meg is kapja a voksok tíz százalékát, akkor a Kockás Pártnak jogában áll a parlamenti képviselők nagyjából tíz százalékát kiállítani. Ezzel a tíz százalékos szavazti joggal képviseli aztán a Kockás Párt a társadalom rá voksoló csoportját. Röviden ezt (is) jelenti az, hogy "demokrácia".

- Ez most hogy lehet? Ha 48,90 %-ban szavaztak a Fideszre, akkor miért állíthatják ők a képviselők 67,34 %-át, ezt ki dönti el?

Ezt a Fidesz döntötte el így, hiszen ők kreálták úgy a választási törvényt, hogy minél többen juthassanak be a képviselőik a parlamentbe az összes többi párt kárára. Ezért is törölték el a kétfordulós választási rendszert, ami korábban volt. Noha ez a törvény alkotmányellenes, hiszen a parlament összetétele nem a választók akaratát tükrözi, mégse képes az ellenzék a jogait érvényesíteni saját töketlensége és a jogállam kérdéses mivolta miatt.

- Mi van? Biztos van ez így máshol is!?

Nem, nincs. Pont ez a különbség egy nyugati ország és Magyarország között. Nézzük meg. Angliában más a választási rendszer, ott a pártok egyes képviselőire szavaznak, amíg Magyarországon lehet egyéni képviselőre és arra is szavazni, hogy melyik párton keresztül szeretnék a választók az érdekeiket képviseltetni a parlamentben. Franciaországban is más a rendszer, ott kétfordulós a választás, Ausztriában meg a pártokra adott szavazatok arányában döntik el az ottani parlament (Nationalrat) összetételét. De itt van mondjuk Németország.

1. Rész Vége -----> 2. Rész